
Egy korábbi riportunkban az építőipari szabályozás hiányosságait kutattuk, ennek során egyértelműen megmutatkozott, hogy a problémák gyökere a felső szintű szakmai irányítás hiányára vezethető vissza. Úgy tűnik, ugyan ide vezetnek az építőipari szakképzés szálai.
Húsz év útkeresés, kalandozás után mára visszajutottunk a kiindulóponthoz: a szakképzés ismét hároméves, és tisztán szakmai oktatásra épül. A két évtizedes „erőfeszítés” azonban nem maradt „eredmény” nél-kül: az iskolapadból a szakmunkások versenyképtelen tudással kerülnek ki, pályaelhagyók, hiányszakmák fémjelzik a szakmunkásképzés rögös útjait. Ritka kincsnek számít manapság a jó szakember. Érzik ezt az építőiparban tevékenykedő nagyvállalatok is. Annak ellenére, hogy részt vállalnak a szakképzésben, ma mégsem elégedettek az utánpótlással. Mit csi-náltunk rosszul, merre vezet a kiút? Erről beszélgettünk Grabarics Gáborral – a Grabarics Építőipari Kft. cégtulajdonosával és Fodorné Rózsa Csillával, az építőipari cég oktatási intézménye, a Faktor Tanműhelyek Kft. ügyvezetőjével.
A Regio Regia magazinban megjelent teljes riportot alábbiakban olvashatják.